Heda!Gondoltam leszek én aki megírja eseménydús kis hétvégénket, de mivel azóta is rengeteg dolog történt, akkor csak címszavakban.

Én szombaton számotvetve az életemmel felelősségem teljes tudatában úgy határoztam, hogy nem mének mulatni. Megnéztem a tvműsort,bekészítettem a tanulnivalót stbstb, de hogy lássátok míly igazságtalan a sors, amikor összefutottam anyukámmal este kilenckor a konyhában, ő aggodalommal teli tekintettel, megkérdezte, mi van velem, hogy pénteken se és ma szombaton se megyek mulatni, netán nincsenek is már barátim, vagy mély depresszióba estem, vagy mégis mifene, de én diadalmasan ellenálltam és a keddi vizsgámra hivatkozva visszavonultam magányomba.Ekkor jött Dió telefonhívása, hogy akkor uccu az éjszaka, de ééén nem, énn erös vagyok één nem megyek.Fél óra múlva írt egy esemest, h beugrik értem szívesen..dehát mégse csinálhatok segget a számból gondoltam én naivan, válaszra sem méltattam, de amikor kis hordámat képviselvén (vagy csak saját magát,én nem tudom) felhivott a Tomcsi is, majd bezséltem Karcsesszal, majd végül ismét Dióval, már nem volt visszaút, és le "kellett "ugranom a kvba egy szűk órácskát beszélgetni...Hát igen, sztem fél háromkor már otthon is voltam, miután a Graffal nyomtunk egy nemhivatalos táncversenyt, én nyertem, rajta egyre kevesebb volt a ruha, majd az atlétika trikójában megadta magát és összeesett (Kicsit túlzok, de télleg nyertem és Ő télleg atlétában volt). Mindenki számára tanulságos volt az éjszaka, ki otthon aludt, ki nem, szerelmek szövődtek és mentek tönkre, voltak szalmalángok is (KHM KHM), mindenki bevetésen volt aznap éjszaka, kivétel engem, és  Diót.Dehát mindig mi vagyunk a kőkeméy mag.Ollé!Szívesen anegdotáznék, dehát az érintettek nem örülnének, a nem érintettekkel meg ezen röhögünk azóta is:)

Vasárnap csendesülős, TANULÁS, ilyesmi, Hétfőn Tóthzoli meglepetészülinapi party, aztán tincitánci reggelik a morrisonsba, "reggeli " a szerájba,alvás, zuhany, fehérblúz index a mancsba, és indulás vizsgázni. A keletinél ért egy "apró" atrocitás. Nem tudom pontosan leírni, iszonyatosan megrázó volt, sikerült bekerülnöm a "kékek" és a "világoskékek"  közé akik egymást püfölték és dobálták és markolóval egymásrarohantak, majd elmesélem, én felkaptam mindenesetre a surranót,beszaladtam a keletibe, megigazgattam remegő térdeimet, és irány az Institut!Természetesen két órával előbb érkeztem vizsgázni, mert rosszul tudtam mikor van, de a TO-s Terka betört nekem a rendszerbe, felvette a tantárgyat nekem amit én elmulasztottam, bejelentett az aznapi vizsgára, én máris sinen voltam, bementem , kihúztam, visszaadtam a pénteki viszontlátás reményében, és hazajöttem.Dió hűen várt rám.Bátyuskámnak hála megnéztük a "HOSTEL" c könnyed délutáni családi filmet, hát gyerekek, ennyira durvát!!!Ha esetleg véletlenül oda mertünk nézni, akkor vagy üvöltöttünk vagy egymás kacsóját markolásztuk, ne nézzétek meg!Sztem senkinek sem való!Aztán telt múlt a délután, én hasznosítottam a kollégiumban nagyon jól elsajátított és begyakorolt "hogyan beszélgessünk órákat a semmiről" tehetségemet, s amikor épp esszé formájában fejtegettem ama rendkívül közérdekű témát Diónak, hogy én tulajdonképpen mennyire félek a szuritól még mindig.., ő vehemensen a szavamba vágott, és felvilágosított, hogy ugyan mozduljak már meg, mert öt órája ugyanott, ugyanolyan pózban, fehér ingben csücsülök a földön a babzsákfotelben.És amikor én ráförmedtem hogy ahoz képest h lecsesz, ő nagyon hűséges társam volt mindvégig, azzal takarózott, hogy ő bizony azóta háromszor is volt pi...ni.Na brávó.Amúgy a kép azóta sem válltozott semmit.Kint fúj a szél.

UI: Timi , mindent bele holnap! Ramcsinak félig gratula!Balinak sok sok sikert a tabula rasa-hoz.!:)

 Ui2:"

Még mindig a fülembe cseng a kókusz felsők koccanása":DDDD