megérkeztem holland földre:)

Robi éppen főz nekünk, szóval addig írok, gondoltam, már csak azért is,hogy el ne felejtsem élményeimet. én is először repültem, szóval ma egy 5 éves óvódás szintjén mozgok. tapadtunk két utazótársammal az üvegablakokra, és ujjongtunk mikor jöttek a szalagon a csomagok. amikor égő vagy tudod... de nem érdekel :D (az ujjongás eleinte kevésbé volt örömteli mivel túl nagy volt a csomagom (igen. ahogy várható lehetett volna) ezért 20 euróm bánja, de ezt most elfelejtjük szépen.)

ja, meg le sem zuhant. egyébként nem is unalmas... főleg hogy az aréna plázába hosszabbnak tűnik az út. alig hittem el,de megérkeztünk... a legjobb az volt, mikor a pilóta bemondta kedvesen, hogy most hagytuk el a lake balatont és jön ljulbjana majd trieszt. ezt angulol először... már ez is fura volt, hogy ennyire minek kanyarog egy repülő, majd hogy 50 perc múlva megérkezünk rómába. teljesen lefagytam, szemeim kerekedtek. több lehetőség futott át az agyamon (utólag természetesen irreális feltételezések):

- ez a repülő leszáll közben még valahol vagy mia... ???

- ez csak velem történhet, jellemző, hogy életem első repülőútján rossz gépre szállok, majd mekkora égés lesz visszafordulva rómából elmesélni :D

- kovács gergő első tiszt kicsit el van tévedve, érdekes hogy a pilótafülkében nem tudja hova megyünk...

csak egy valami nem jutott eszembe: április 1. :))))

egyébként szép minden. már az első 5 percben érzed, hogy itt nagyobb a nyugalom. teljesen ki fogom harmonizálni magam...:) na meg, voltunk Robi egyetemén picit.. nem győztem kapkodni a fejem a bicós egyetemistákra. de komolyan... itt valahogy hiányzik a térdigfehérzoknis-szandálos-hátizsáknyakigfelhúzva-ollótsoselátotthajú-informatikus réteg, ami pl. a bme-n rontja az átlag férfiszépséget. de ez csak első ítélet :) mindenesetre már vagy 10szer lettem szerelmes ma.

ja és: a felhők felett tényleg mindig kék az ég ;)

pusziiii