kedveseim... ez most hosszú lesz. :)

tartozom még a hollandiai beszámolóval. most jutottam talán oda, hogy megpróbálom elvonatkoztatni az "egyetlen" rossz dologtól azt a rengeteg jót ami történt velem a 6 nap alatt. tudjátok, ugye vannak ezek a filmbéli reptéri jelenetek. nekem is volt egy, de azt kevésbé nevezném romantikusnak amikor egy számodra nagyon kedves barátod, akit kimentél meglátogatni, akivel fél évig laktál egy szobában, aki ismeri ha hisztis vagy, ha hülye vagy, és mégis szeret. gondoltad eddig(?) megosztottátok egymással mélyebb gondolataitokat is, mint fiú-lány jóbarát, tehát ő azt mondja neked, hogy soha többet nem akar veled ezután beszélni, mert... indoklás valójában semmi. nem konkrét. állítólag mondtál valamit egyik este becsípve, beszóltál, utálkoztál, betelt a pohár. te pedig nem is érted, mire gondol. ennyi... hátat fordít és elmegy. állsz a repjeggyel a kezedben, bambán, indulhatsz haza. ennyi egy barátság? az egyik fél eldöntheti? úgy tűnik, igen...

de most ezt elfelejtjük picit. mert ezen a pár napon megismertem valami mást. belecsöppentem egy közösségbe ami a világ minden pontjáról verődik össze, de itt nem is ez számít. de Anna tud erről mesélni. én sokat nem okoskodnék a pár napos tapasztalatommal. :)  tehát alapsztori: két barátommal, judittal és tibivel látogattam meg exszobatársamat róbertet aki hollandiában tanul.

szerda:

ideutazást leirtam. szóval, szereztünk bringát. itt olyan ez mint a szemét, mindenhol és mindenkinek van. (oké, majdnem szétesett párszor de nem az számít) és egyszerűen imádtam, hogy nem pöfékel ezer autó, hanem mindenki bicaj. a baji amstrongnak ez élmény volt, na.... este cigi. hamár legális ugye. sokat én nem készültem erre, tisztában voltam vele, hogy én mint nemdohányos... a könnyeken és a torokkaparáson kívül sok élményben nem volt részem, de akkor ezt is kipipáltuk. egyébként vmi díjnyertes cucc volt, azért képzeljétek el már el... milyen lehet egy jointbajnokság? :D

csütörtök:

séta a városban. eindhoven egyébként nem egy nagy szám, tipik holland, de semmi különösebb látványosság. bár az egyetem mellett az a kuglibábus szobor az elég vicces. képen látható. mérnöktanoncokként sokat gondolkodtunk hogy a fenébe van ez statikailag meghatározva. :) este aztán szülinapi parti erasmusdiákokkal, gregnek volt szülinapja, aki egy imádnivaló csupaszív lengyel srác, nagyon megszerettük. a lengyelek egyébként valóban jófejek. és mindig megvitatjuk hogy lengyel magyar.... ja előtte még otthon a két argentin lakótárssal iszogattunk.  ugye úgy kell elképzelni, hogy volt két magyar, és két argentin a házban, meg egy holland, de az ő jelenléte minimális volt. aludni járt oda. na szóval ezek az argentinok.... új elméletem van. rossz földrészre születtem :) ...

péntek:

az otthoni döglés után, este BBQ partira mentünk, ez egy ilyen kinti sütögetős cuccos, odaértünk, és egy ilyen diáktanyát találtunk, egyforma faházakkal, és mindenki a kosárpályán nyomul és süt. jó magyar szokás szerint, mi vittünk egy csomag virslit, a zöldésget meg összeloptuk. itt történt az, hogy jólesett a gintonik, ezért az angolom az természetesen nagyon pöpeccé alakult. no meg, timikét hívta a természet, ezért elindult a lakásba ahova lepakoltuk a cuccokat. úgy gondoltam, hogy ha egy ajtó nyitva van, és kb. arrafele ahol a keresett lakás, akkor az naná hogy az. hát, mindenestre a kedves lengyel fiúk nagyon segítőkészen megmutatták, hogy a wc-villanykapcsoló, és nem kérdezték meg ki a * vagyok, (csak utána) én meg ugye halál nyugodtsággal éreztem magam otthon, gondoltam ezek is itt laknak. hát, mint kiderült, a szomszéd lakásba mentem be. de don't worry. megbeszéltük, hogy lengyelmagyarkétjóbarát és még zubrowkát is kaptam. így kell ismerkedni kéremszépen.

egyébként ez egy klassz kis este volt, itt cseréltem eszmét egy török lánnyal, majd barátköztem össze az egyik lakótárs argentinnal: francoval. aki annyira elragadó, hogy. pedig én nem preferálom különösebben ezeket a tökéletes svarceneggeralkatú meg a deszéplatinvagyok féle fazonokat, de amint vele beszélgettem... és olyan kedvesen nevetett a hülyeségeimen.. hogy oda az előítéleteim. őt láthatjátok a gitárral a kezében.. egyébként a csoportkép is itt készült: magyar,magyar,argentin, magyar, török, török, spanyol a sorrend. utóbbitól azt kellett hallgatni, hogy budapest a világ legszebb városa :) elvakultan hiszi. komolyan. nem csak nekem nyalt.

szombat: 

sütit is ettünk. azonkívül, hogy pár csóka (mámrint télleg, mint madár) röpködése az égen marha viccesnek tűnt, ettől sem vett fordulatot az életem :) este aztán partira készültünk újra. a már említett franco és alejandro (a képen a mutogatós barnaszemű) barátunkkal iszogattunk előtte öten magyar ifjak. no de. nem ám úgy kell azt elképzelni, mint itthon hogy meggggggy azt iszó. nem. itt játékok vannak.. én vagy 10 féle ivós játékot tanultam déli barátainktól... :) egyszer csak azt veszed észre, hogy elkezdenek számolni, és ha te mondod a hetest akkor véged. és ilyesmik. valami spanyol szöveget is megtanítattak velem amit felvettek videóra, valószínűleg éppen kerig a világhálón... biztos valami olyasmit mondhattam, hogy de szép időnk van.... megjegyezném még érdekes szokásként, hogy a piába a hűtőből verték le a jeget. frappáns mindenesetre...

a party egyébként egy híres helyi buliutcán folytatódott, ahol éjjel hömpölygött a tömeg. kocsma bulizóshely hátán, egyikből ki-másikba be mennek a fiatalok, hihetetlen látvány. itt tovább alakult kölcsönös szimpátiánk francoval, de a közös fényképnél tetőzött kapcsolatunk. azért táncban se rosszak. már majdnem tomiszint :) hazafelé bicaj of course. tudom nekem van kevésbé jogosultásgom ezzel bántani bárkit, de egyik barátunk akkorát burkolt, hogy én azon is csodálkoztam, hogy élve maradt. semmi baja nem történt.

vasárnap és hétfőn már extrém dolgok nem történtek. egyébként is halálra untattam mindenkit, de jó lesz majd később elolvasnom.

kedden pedig go home. :) többféle tanulásgot vontam le... de talán argentínába fogok költözni kis időre, ha minden kötél szakad :)