Háttér story:
Egy három éves szőke göndör kisfiú (Kristóf) kórlapjában találtam egy fogalmazást. A gyerek anyukája meghalt, és az anyuka nővére vette magához a kisfiút, de neki már volt 3 egészséges gyermeke, és ezt a kis vadóc kifia írta , negyedik osztályos (10 éves!!!), az iskolában Kristófról. Szerintem nagyon szép. Jah és leszögezném, az én testvérem is kipróbálta mennyit bírok:D
Kristóf mosolya
Kristóf mindig mosolyog. Ha csak ránézünk, felderül, fülig ér a szája. Hangosan kacag, beszéd helyett is nevet. Mindenkinek örül, aki csak felé fordul. Mosolya felvidít, elfeledteti velünk a bajunkat.
De kicsoda Kristóf? Akár a testvérünk is lehetne. Az ő édesanyja a mama húga volt. Panni évek óta várta, hogy Kristóf megérkezzen, aztán mégis korán jött szegény, a 28. héten egy ikertestvérével együtt. Ő csak rövid ideig volt itt köztünk. És aznap amikor az angyalok közé ment, Kristóf agyvérzést kapott. Küzdelem kezdődött az életéért. Egy kis üvegládában lakott hetekig ( ezt hivják inkubátornak), lélegeztetőgépre volt kapcsolva, és ezer baja támadt. Panni ott ült mellette naphosszat, hallgatta a műszerek pittyegését, később próbálta etetni és boldogan újságolta, amikor ruhácskát kapott, kiságyba kerülhetett és haza mehetett.
Néha elképzelem , hogy levelet írok Panninak . „ Kedves Panni, tudom, hogy aggódsz Kirstófkáért, de hidd el, nagyon szeret nálunk. És nem árva, itt vagyunk neki öten, plussz a nagymama. Én néha bántottam egy kicsit, csak kipróbáltam , mit bír. Edződött sokat, már nem sír ha belehuhogok az arcába. Sőt a hajamat is húzza. Mindig engem keres, figyel,. Pedig a többiek szelídek hozzá és örökké puszilgatják. Sokat építek a legokból, amiket még tőled kaptam. A mama nem dolgozik most. Kristófot viszi minden nap kezelésre, gyógytornára, gyógyító játszóházba. Keveset kirándulunk mert a babakocsival nem lehet klassz helyekre menni. Jó volna ha nyáron már vihetnénk magunkkal bicajtúrára, hogy együtt mehessünk mind. Hát ennyi. Kár hogy nem tudom az égi címedet….
Már tavaly elhatároztam , hogy írok Kristófról. Azt gondoltam „ Kristóf járni kezd” lesz a történet címe. De nem kezdtett járni.Nem lehet pontosan tudni mit tanulhat még meg- így a szakemberek, orvosok
Nem elég, hogy árva , még nyomorék is. –siránkozik a Nagymama.
Nehogy Ő tologasson minket kerekesszékben pár év múlva- mondja a Papa, aki nagyon bízik Kristófban.
Ennyit a három gyerekem együtt sem nevetett kicsi korában- állapítja meg anya, akit elbűvöl Kristóf mosolya.
Hát így vagyunk, várjuk az égi segítséget, még több erőt szeretnénk és nagyobb hitet, hogy sikerül. S ha nem történik csoda, legyen velünk mindig Kristóf mosolya
